Translate

2022. november 8., kedd

A természet és a Zene kapcsolata

"A zene az kell, hogy ne vesszünk elHogy mégse adjuk fel!"


Ha a zenére gondolsz mi jut róla az eszedbe? - Gondolom nem a természet.  Halkan megjegyzem nekem sem.

Pedig rengeteg kapcsolódási pont van. 

Feltehetően már az ősember is zenélt mondjuk  különböző kövek összeütésével. De régészeti kutatások szerint készítettek fából kezdetleges sípot és pengetős hangszereket. 

(egy vicces kis videó a zene születéséről)

De gondoljuk végig a magyar népdalokat. Telis-tele vannak természeti képekkel.
Pl.: Minden madár társat választ... vagy Tavaszi szél vizet áraszt... vagy Akkor szép az erdő mikor zöld 
Szerintem mindannyian napokig tudnánk sorolni ezeket a dalokat.



A klasszikus zene is sokszor nyúlt a természethez. Lásd pl. Vivaldi Négy évszak műve. 

De akár az idén megjelent zenékben is megtalálható  a természet több motívuma. 
Én példának a Kispál és a Borz - Rózsaszín című számát hoztam.


Tekintsünk  kicsit mélyebben a dolgot!
A hangszerek mind valamilyen természetes anyagból készülnek. 
A vonósokhoz erdőkre van szükség, a fúvósok nem lehetnének bányászat nélkül illetve vannak amik csontból készülnek vagy készültek, az ütős hangszerek klasszikusan valamilyen kifeszített bőrből és fából készültek vagy valamilyen fémből, persze vannak kivételek.


Azt gondolom nincs semmi ezen a világon, amivel ne lehetne kapcsolatba hozni a természetet. 
A zene olyan mint a természet ott van velünk mindenhol és körülöleli az egész életünk.

2022. szeptember 25., vasárnap

Z-szak / I. Gyakorlat

 Naszály 


2022.09.22

7:30 - Találkozás az ELTE TTK-n

7:50 - Indulás a Naszályhoz 

9:20 - Érkezés 

9:30 - I.megálló - A hegy lábánál - 47.8264248 19.1445331 

A tanulmány út megbeszélése, illetve tervezése után meghatároztuk a helyzetünket. Bemértük az egyetem és a helyszín közti távolságot. 

10:00 - II.megálló  - Homokkövek - 

Hárshegyi homokkő: A Hárshegyi Homokkő Formációba sorolt kőzet, Budapest környékén található. A sárga, vörösbarna vagy szürkés színű kőzet szinte teljes egészében homok, vagy apró kavics szemcsenagyságú kvarcszemcsékből áll, de helyenként tűzállóagyag- és kőszéntelepeket tartalmaz. A hárshegyi homokkő anyaga az oligocén korban, mintegy 30 millió éve, sekélytengeri környezetben rakódott le.  

10:11 - III.megálló - Növényzet vizsgálata -

Telepített fenyő, Tölgy, Boróka 

A borókának magas a gyanta tartalma, fény- és vízigényes növény. A túrázok barátja, mivel jól ég.

10:42 - IV.megálló - Barlang -

1835-ben katonai célokkal jött létre. 

Belsejében jól megfigyelhető a rétegzettség, ami anyagminőség változással jár. A rétegek szinte függőleges mintázatot alkotnak. 

12:02 - V.megálló - Látóhegy - 534m magasan 

A látó-hegy a különlegesen szép panorámájáról kapta a nevét. 


 






12:12 - VI.megálló - Aljnövényzet és talaj megfigyelése -

Őszi kikerics - MÉRGEZŐ - 

12:25 - VII.megálló - Víznyelő és töbör -

Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül. A töbörrel (dolina) ellentétben ennek az alján mindig víznyelő rés; alatta gyakran üreg vagy barlang található.

13:35 - VIII.megálló - Szélluk -

Gravitációs szellőzés megy végbe a hegyben. Közel állandó hőmérséklet uralkodik benne(~11C°). A CO2 tartalma a benti levegőnek nagyobb mint a kültéren. 

14:20 - Irány haza - 








Kirándulás

 Így télen mindig kissé befelé fordulok és vissza emlékezem a kedves emlékeimre. Most elkalauzollak titeket a kedven helyemre. Nógrád és hev...