Lehet nem is gondolnád, de már a közép-kőkorszak embere is festette magát.
Hogyan sminkeltek mondjuk 5000 évvel ez előtt?
A válasz, hogy hennával és természetes anyagokkal.
Mi is az a henna? Egy virágos cserje melynek leve magas színező anyag tartalommal bír. A protein tartalmu szöveteket vöröses színűre festi. ( biológia)
https://www.henna.hu/a-henna-noveny/
Egyiptomba a szem festésére ólom és réz keverékével érték el. Ez egy erősen mérgező keverék.(kémia)
Használták még rovarok zúzalékát többek közt az ajkuk festésére. (biológia)
Mi a helyzet napjainkban?
A smink ipar rengeteg hulladékot termel, ez a hulladék lehet a gyártás során létre jövő hibás termék, különböző kémiai anyagok , műanyagok és ezek mind terhelik a természetet. A lejárt kozmetikumok ráadásul veszélyes hulladéknak minősülnek.
A hírhedt állatkísérletek is kapcsolódhatnak a környezethez mivel biológia és kémia erőteljesen szerepet kap bennük, bár ez elmondható az állatkísérlet mentes ill. vegán kozmetikumokról is.
Újra nagy hírnevet kapott a már fent említett henna, illetve más növényi kozmetikumok is.
Iskolás korunk egyik rettegett tantárgya a kémia, mégis mindenütt ottvan, körülölel minket.
A táplálkozás alapvető feltétele a létezésnek, így a főzés szoros kapcsolatban áll az emberekkel.
Belegondoltál már abba, milyen kémiai folyamatok mennek végbe egy-egy étel elkészítésekor?
Vegyük példának a spagetti.
A hagymát apróra vágjuk. - közben a hagyma molekulái diffúzió által levegőbe kerülnek és ott oxidálódnak ennek következtében csípi a szemünk
A gázra tesszük a lábast és hevíteni kezdjük benne az olajat. - tökéletes égés, hő termelés
A lábasba tesszük a hagymát és a darálthúst és összepirítjuk, sózzuk. - a konyhasó ionos vegyület (NaCl) disszociációja --> nátriumionok és kloridionok
Ha lepirult paradicsompürét és vizet adunk hozzá. - keverék
Ilyenkor tesszük hozzá a további fűszereket ( bors, bazsalikom, oregánó, cukor) - hő hatására javul az oldhatóság
Ezekután már csak várjuk hogy puhára főjön a hús, hagyjuk rotyogni- a hő hatására a víz párologni kezd
és ha kellőképen felmelegedett forrni.
Az iskolában tapasztalataim szerint megfoghatatlan példákon keresztül tanuljuk a különböző folyamatokat, pedig sokszor elég lenne kimenni a konyhába.
"A zene az kell, hogy ne vesszünk el Hogy mégse adjuk fel!"
Ha a zenére gondolsz mi jut róla az eszedbe? - Gondolom nem a természet. Halkan megjegyzem nekem sem.
Pedig rengeteg kapcsolódási pont van.
Feltehetően már az ősember is zenélt mondjuk különböző kövek összeütésével. De régészeti kutatások szerint készítettek fából kezdetleges sípot és pengetős hangszereket.
(egy vicces kis videó a zene születéséről)
De gondoljuk végig a magyar népdalokat. Telis-tele vannak természeti képekkel.
Pl.: Minden madár társat választ... vagy Tavaszi szél vizet áraszt... vagy Akkor szép az erdő mikor zöld
Szerintem mindannyian napokig tudnánk sorolni ezeket a dalokat.
A klasszikus zene is sokszor nyúlt a természethez. Lásd pl. Vivaldi Négy évszak műve.
De akár az idén megjelent zenékben is megtalálható a természet több motívuma.
Én példának a Kispál és a Borz - Rózsaszín című számát hoztam.
Tekintsünk kicsit mélyebben a dolgot!
A hangszerek mind valamilyen természetes anyagból készülnek.
A vonósokhoz erdőkre van szükség, a fúvósok nem lehetnének bányászat nélkül illetve vannak amik csontból készülnek vagy készültek, az ütős hangszerek klasszikusan valamilyen kifeszített bőrből és fából készültek vagy valamilyen fémből, persze vannak kivételek.
Azt gondolom nincs semmi ezen a világon, amivel ne lehetne kapcsolatba hozni a természetet.
A zene olyan mint a természet ott van velünk mindenhol és körülöleli az egész életünk.